Valójában csapatmunka

Már régóta szerettem volna egy alap kardigán kötésmintát: lehetőleg varrás nélkülit, egyszerű vonalút, amit aztán majd tetszés szerint módosítva többféleképpen megköthetek. Ki is néztem egy Ankestrick-darabot, amit sokan sokféleképpen megkötöttek már, rövidebb vagy hosszabb ujjal, csíkosan, kétféle fonalból vagy egyszínűre hagyva, gomboláspánttal vagy anélkül. Ez aztán a jól variálható darab, gondoltam, pont ilyen kell nekem. A meglepetés akkor ért, amikor megérkezett a minta, és kifejezetten bonyolultnak bizonyult. Sőt, ijesztően bonyolultnak. Annyira, hogy nem is mertem fonalat vásárolni hozzá, inkább úgy döntöttem, hogy összeválogatok néhány motring maradék pamutfonalat, és kötök egy próbadarabot, mielőtt valami komolyabb fonallal próbálkozom. Mondhatnám persze azt is, hogy az alapdarabot újragondolva, a most divatos csíkos verzióban képzeltem el, méghozzá az azonos szélességű sávok szigorú rendjének izgalmas ellenpontjaként a keleti fűszerek csodálatos színeiben, ezért választottam a pisztácia, gyömbér, fahéj és ánizs árnyalatokat - de az igazság az, hogy a színeket nem tudatos választás rendelte egymás mellé, hanem az, hogy ezek maradtak meg régebbi munkákból.

Minta: Walnuss
Fonal: Barka Gilice és Bóbita

A leírást nem követtem teljes mértékben: lemondtam az imitált oldalvarrásról és az oldalán, valamint az ujjakon található húzásokról is. Így is nagyon kellett figyelnem, hogy az egyben kötött darabon a helyükön legyenek a különféle szaporítások és fogyasztások: a gomblyukakról például - nagy megkönnyebbülésemben, hogy végre a sor végéhez értem, ahol már csak a szegélymintára kell figyelni - rendszeresen elfelejtkeztem, így nem lett közöttük egyforma a távolság.  Nagyon tetszik nemcsak a "Contiguous sleeve" módszer és a húzott váll, hanem az alján, az ujjak végén és a nyakkörön alkalmazott lezárás is, ami nemcsak szép, de tartást is ad a széleknek, és talán megóvja őket a kinyúlástól is. A leírás egy adott pontján zsákutcába kerültem, ahonnan Márta vezetett ki, Zsófi és a Barka bolt kedves Lucája pedig zöld fonalat küldtek nekem, amikor pár méterrel a vége előtt kifogytam, nagyon szépen köszönöm!

Avar

A végére értem az Anett által festett, hatszáz méternyi gyönyörű őszi fonalnak: szép nagy, átkarolós kendő lett belőle. Meleg is, puha is. A leíráson annyit változtattam, hogy a "wildflower knot stitch" helyett is sima szemeket kötöttem, mert a színátmenetek agyonütötték volna ezt a mintát.

Fonal: Peony Anett
Minta: And So Are You

Szót fogadtam Mártának, és nem bántam meg

Szeretem ezt a könyvet, mert nem csak a zoknikötés alapjait tanítja meg, de azt is megértettem belőle, hogyan alakíthatom az egyes darabokat különböző lábméretekre és az olyan deviáns lábformákra, mint amilyen a lábmodelleken kívül mindenkinek van.

A zoknik küllemével nagyon elégedett vagyok, de a fonal tapintása nem igazán tetszik: a sok tiszta gyapjú meg pamutfonal után nekem az a 25 százalék polyamid még akkor is sok volt, ha tudom, hogy a tiszta gyapjú fonalból készült zokni kevésbé strapabíró.

Minta: Ahama könyve nyomán

Fonal: Drops Fabel

Annyira gyönyörű fonallal dolgozom most, hogy muszáj megmutatnom menet közben is

Mandalák

Különösebb cél nélkül, csak mert már hiányzott a horgolás. A szivárványosat még tavasszal kezdtem el, megmaradt Gilicékből. Sokáig pihent, mert egy idő után unalmas volt róni a köröket, de így készen ez nem látszik rajta. A fiam rögtön elkérte, mert "jól mutatna az osztálytermünkben, a tanári asztalon". A piros két este készült el, izgalmas volt bogarászni a leírást, meg bosszankodva visszabontani, ahol rosszul értelmeztem, de így készen ez nem látszik rajta.

Fonalak: Barka Gilice
Minták: Ravelry, "doilies" címszó alatt szebbnél szebbeket találni

Rekviem egy fonalért

Amikor utána akartam nézni, mi a pontos neve annak a Cinege-árnyalatnak, amiből ezt a sálat (nem visz rá a lélek, hogy a stóla szót használjam) kötöttem, már egyáltalán nem találtam meg a Cinegét a Barka honlapján. Állítólag sokan nem szerették ezt a fonalat, mert erősen nyúlnak a belőle készült darabok. Én pont ezt a tulajdonságát igyekeztem kihasználni: csak két gombolyagot kötöttem bele, mondván, hogy a végső méret úgyis nagyobb lesz, és valóban. A lyukacsos minta a lehető legegyszerűbb*. Puha, meleg és nagyon könnyű, a rugalmassága miatt pedig jól csűrhető-csavarható.

Fonal: Barka Cinege

*A sima-fordított sorok váltakozását csak az töri meg, hogy minden hatodik sorban a szélszem után két sima szemet együtt kötöttem le, majd ráhajtás következett, és így tovább a sor végéig.

Kalácspuding

Egyre kevésbé izgulok a kötött darabok összevarrásakor - ezért mertem belevágni ebbe a picibe, ami a méretéhez képest túl sok darabból áll, viszont éppen elég volt hozzá a helyét régóta nem lelő négy gombóc piros fonalam. Ahogy a szombati ebédnél az előző nap sütött nutellás kalács maradéka éppen elég volt egy csudajó barackos kalácspudinghoz.

Fonal: Barka Gilice
Minta: Haven