 |
| Ravelry |
Láttam a másik életre nyíló ajtó küszöbénél kiszivárgó fényt
A múlt héten - köszönhetően az elmúlt hónapok sokszor nagy energiákat kívánó előkészületeinek - megtisztelő, különleges és nagy odafigyelést igénylő feladatot kaptam: egy szívünknek nagyon kedves, tekintélyes vendéget kellett megérkezése után kísérnem és segítenem. Sajnos először csak a személytelen és túlzsúfolt Szülészet Szállóban kaptunk helyet, ahol a vendégünk szerint csak az általam szállított külön koszt volt első osztályú, minden más viszont pocsék (és csak egyetérteni tudtam vele), ám néhány nap múlva szerencsére át tudtunk jelentkezni a minden szempontból kiváló ellátást kínáló, barátságos Otthon Panzióba, ahol külön négyfős személyzet lesi vendégünk minden kívánságát, s olyan exta figyelmességekkel is szolgálnak neki, mint például a kizárólag az ő részére készített, puha takaró.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hogy mi?????
VálaszTörlésHát, bizony... :-)
Törlésez nagyon tetszett
VálaszTörlés(a cím különösen)
szépen fogalmaztál
A cím (mint a többi is általában itt) idézet egy kedves könyvemből, így nem csoda, hogy kiválik a szövegből. :-)
TörlésMelyikből?
TörlésPamuk: Az új élet. Elküldöm neked, Zsuzsi, ha érdekel!
TörlésLegyetek nagyon-nagyon boldogok :)
VálaszTörlésKöszönöm, Annás, nagyon igyekszünk! ;-)
TörlésVirágnyelvből jeles, feladatmegoldásból jeles, és természetesen takaróból is az. :) Gratulálok, és nagyon sok boldogságot kívánok mindnyájatoknak!
VálaszTörlésJutka
Kedves Jutka, jól estek a soraid, köszönöm neked!
TörlésNagyon sok boldogságot! - és boldog sokaságot kívánok :)
VálaszTörlésMost, hogy a sokaság megvan, a boldogság is adja magát. Az első hetek sokszor nem könnyűek, de a nagyon asszisztálásával minden egyszerűbb. :-)
TörlésJaj. De jó. Sok boldogságot!
VálaszTörlésKöszönöm, Márta kedves!
TörlésOh, sok boldogságot! :)
VálaszTörlésDe jó itt látni, Jucuu, és de nagyon hiányoznak a blogjaid!
TörlésSzívből gratulálok!
VálaszTörlés:)
Köszönöm, Réka!
TörlésHogy ezt te milyen gondosan titokban tartottad... vagy csak én nem figyeltem oda??? Hát akkor mindent, amit ilyenkor kívánnak...
VálaszTörlésAz írásaid meg...(ebben az esetben különösen a cím) mindig megérintenek, megállítanak, elgondolkoztatnak, és meghatnak.
Hát, igen, a nagy közösségi életvezetés korszakában tényleg titoknak hathat a közzététel hiánya - pedig nem titkoltam én, csak főleg azok tudták, akikkel személyesen is találkozhattam az elmúlt hónapokban. Remélem, veled is mielőbb újra, Anett! :-)
TörlésIsten hozta őt!! Áldás szálljon rátok!!
VálaszTörlésKöszönöm, legyenek áldottak a tieid is, kedves! :-)
TörlésLeesett az állam... - sok boldogságot az Otthon Panzióban mindőtöknek :-) Remek a stílusod, abba ne hagyd az írást! :-)
VálaszTörlésJó, hogy benéztél, Kriza, köszönöm! :-)
Törléslegyen egymásban sok örömtök!
VálaszTörlésLátod, én is az "egyetemista + kiselsős mamája" státuszra gyúrok! :-D
TörlésDe jó ( és micsoda meglepetés :) ). Boldogságot és egészséget kívánok szeretettel.
VálaszTörlésKöszönöm, köszönjük, a szeretetet pedig érezzük nagyon. :-)
TörlésKétszer is el kellett olvasnom, hogy biztos legyek benne, jól értettem, aztán meg gyorsan ugrottam a kommentekre, hogy tényleg? :)
VálaszTörlésIsten hozta a babát, sok boldogságot!
Nagyon köszönöm, köszönjük! :-))
TörlésNagy ajándéka az életnek, ha az ember saját kötésű takaróval várhatja a babáját a kinti világban... és talán ez a legszebb és legnagyobb elégedettséget adó kötős feladat: óvón beburkolni egy ilyen kis védtelen édességet.
VálaszTörlésÓ, nahát, nagyon lemaradtam e Csodáról... Gratulálok, minden jót kívánok Nektek! :)
VálaszTörlésKöszönöm, köszönjük, Luca!
TörlésHatalmas gratula! megkésve, de nagy nagy örömmel :) sorstárs :)
VálaszTörlésKorábban, jó pár éve olvastam a blogodat.
VálaszTörlésNagy öröm volt rábukkanni az írásaidra, újra.
És ez a hír!
Isten hozta!
Örülök neked, Thea, emlékszem az avatarképedre! Isten hozott nálam újra!
TörlésKöszönöm szépen!
Törlés