- Kicsim, mit beszéltünk meg, hol eszünk kenyeret?! - kérdem túljátszott felháborodással.
- Attal. Csüccs. - bólogat megértően.
- Akkor tessék visszaülni a helyedre, a tányérhoz! Nem morzsázhatod össze az ágyat! - mondom enyhébben, de még mindig megrovóan, mire ő a fejét nem megemelve alulról rám néz, lapos pillantással, vonakodva mászni kezd az asztal felé, persze nem szabályos mászással, négykézláb, hanem milliméterről milliméterre araszolva valami eszement kifacsart pózban, Daniel Day-Lewis alakítása A bal lábam című filmben kismiska az övéhez képest, majd az ágy közepénél hirtelen megáll, hasra veti magát, és a szemében kemény daccal odaütögeti a morzsálódó kenyérdarabkát a paplanhoz.
 |
| Ravelry |
annyira aranyos, nem lehet rá haragudni :) és a kis poncsója is nagyon édes. méghogy attalnál! ma is az ágyban reggeliztem :D
VálaszTörlésHaragudni tényleg nagyon ritkán lehet rá, a szabályokat idővel úgyis megtanulja (ás a maga képére alakítja....), ez a makacs szívósság meg még hasznára is lehet az életben. :-)
TörlésEz nagyon jó! A mellényke is!
VálaszTörlésKöszönöm, Jucuu, de jó volt újra "látni"!
TörlésNagyon cuki ez a kis mellény, jól áll a Kisasszonynak (és milyen praktikus ősztől egész évben!)
VálaszTörlésRáadásul a minta egészen felnőtt méretig érvényes, úgyhogy később is reprodukálható lesz.
TörlésKis tündér, csak jelenleg szabadnapos. Csini a felsője is!
VálaszTörlésTündérségből már ledoktorált, most a lázadást tanulja. :-)
TörlésEzért a sztoriért (és a képekért) megérte munkaidőben idekanyarodni :))))
VálaszTörlésÖrülök, Kató! :-)
TörlésIgazi nő, eléri, amit nagyon szeretne :) Néha én is gondolkodóba esem, hogy az a jó, ha a lányom szót fogad,igazodik minden hajcihő nélkül, vagy a maga útját járja. Az előbbi kényelmesebb, az utóbbi hasznosabb talán...
VálaszTörlésAz a lényeg, hogy a neki megfelelő utat válassza. Ami tőle idegen, az semmiképpen nem válik hasznára, ami a lényéből fakad, az viszont valószínűleg nem válik kárára. :-)
TörlésNagyon nehéz ám, mert alapból marhaságnak tartja, amit mondok, én meg idegenkedve és viszolyogva figyelek néhány mostani tinibálványt, akikre annyira szeretne hasonlítani...
TörlésIgen, de ez a tinibálványság inkább kortárs nyomás, nem hiszem, hogy ő magától is ezt tartaná követendő példának - el fog múlni, csak győzd kivárni.
TörlésLánykád minden porcikája merő bűbáj, hogy lehet kibírni, hogy ne edd meg:)? Mellényke pedig igen szép darab ismét. Amit Annásnak írtál itt, az annyira szép és beletalált a mindennapjaimba, hogy a legszívesebben magamnál hordanám egy táblán és néha felmutatnám. Köszönöm és ölellek! J
VálaszTörlésNéha megharapom, de mindig bűntudatom támad... :-D
TörlésHihi :-) de egy betyár! Ahogy kell...és jajj de betyáros, akarom mondani bájos ez a mellényke!
VálaszTörlésKöszönöm! :-)
TörlésDe szepet irtal es tudom, hogy a mindennapokat is ez hatja at. Vajon miert ott eszi a kenyeret? Mi az az ero, ami oda vonta, es meg harcol is érte?
VálaszTörlésUgye? Ha az ember megáll és figyel, akkor pont ez válik nyilvánvalóvá, hogy a gyermek nem rossz, hanem törekszik valamire, és nekünk nem mindig nyilvánvaló a célja, de ha ráhangolódunk, akkor sokszor megláthatjuk.
TörlésCsak racsodalkozni lehet a teremtesre, hogy ilyen finoman szőtt érzelmekre vagyunk mi emberek képesek.
TörlésTe hogyan csinálod a sok gyerekkel?
Sokszor nehezen, de ez alapállás kérdése is: ha ráhangolódsz a csatornáikra (ha van olyan idő, alkalom, tér, amikor ezt megteheted), akkor onnantól általában akkor is kihallod az egyes szólamokat, amikor nagy a zaj. Te is ezt tapasztalod, igaz?
Törlés