Szöszblog

Rekviem egy fonalért

Amikor utána akartam nézni, mi a pontos neve annak a Cinege-árnyalatnak, amiből ezt a sálat (nem visz rá a lélek, hogy a stóla szót használjam) kötöttem, már egyáltalán nem találtam meg a Cinegét a Barka honlapján. Állítólag sokan nem szerették ezt a fonalat, mert erősen nyúlnak a belőle készült darabok. Én pont ezt a tulajdonságát igyekeztem kihasználni: csak két gombolyagot kötöttem bele, mondván, hogy a végső méret úgyis nagyobb lesz, és valóban. A lyukacsos minta a lehető legegyszerűbb*. Puha, meleg és nagyon könnyű, a rugalmassága miatt pedig jól csűrhető-csavarható.

Fonal: Barka Cinege

*A sima-fordított sorok váltakozását csak az töri meg, hogy minden hatodik sorban a szélszem után két sima szemet együtt kötöttem le, majd ráhajtás következett, és így tovább a sor végéig.

Kalácspuding

Egyre kevésbé izgulok a kötött darabok összevarrásakor - ezért mertem belevágni ebbe a picibe, ami a méretéhez képest túl sok darabból áll, viszont éppen elég volt hozzá a helyét régóta nem lelő négy gombóc piros fonalam. Ahogy a szombati ebédnél az előző nap sütött nutellás kalács maradéka éppen elég volt egy csudajó barackos kalácspudinghoz.

Fonal: Barka Gilice
Minta: Haven

Lábhímzés

Nemrég a lányom osztálytársai gyönyörű, hennával festett mintával a karjukon tértek haza a nyaralásból. Nem az unalmas, sablonos rajzok közül valók voltak, amiket általában látunk az itthoni forgalmasabb nyaralóhelyek alkalmi hennafestő standjain, sokkal inkább azokra a díszítésekre hasonlítottak, amiket Indiában festenek a menyasszonyok testére. Amikor tegnap megláttam a barefoot sandals műfaját Gabinál, aki inspiráló gyűjteményt is mutat a blogján, megint ezek a minták jutottak eszembe. Még este horgoltam egyet a kezem ügyében lévő piros pamutfonalból, de csak egy kép készült arról, hogy mutat rajtam, mert Anna rögtön einstandolta.

Minta innen

Szicíliai narancsok

Régóta nézegettem ezt a mintát, mert vonzott, de nagyon furcsának találtam: csíkos is, csipkés is, mintha nem tudná eldönteni, mi akar lenni. Aztán egy nap egyedül maradtam két gombolyag maradék fonallal, amit nem sajnáltam kísérletezésre használni, és a szicíliai narancsokat idéző zöld-narancsszín párosítást látva azt gondoltam: most végre megpróbálkozom vele, hátha megértem végre. Kötés közben aztán hamar megszerettem, izgalmas volt, hogy először a szegélymintát kötjük meg keresztben, és csak utána a kendőtestet, egyre rövidülő sorokban.

Minta: Andrea's Shawl
Fonal: Barka Libikóka

Paprika

Senorita bolero vagy Mrs. Shrug. Magyar nevén vállmelegítő, ami szerintem erősen korlátozó elnevezés, mert a nyakat és a hátat is melegíti. Szerettem ezt a fonalat, kár, hogy megszűnik. Annán fotóztam, akinek nagyon nagy, mivel ez az enyém, ráadásul már egy méretesebb őszi darab - így tán még jobban látszik, milyen szép esése van. Roppant egyszerűen kivitelezhető: kell egy darab nagy téglalap, majd a megfelelő szélek összevarrása után rizsszemes passzé az ujjak végére. A téglalap alsó és felső szélére is rizsszemes csíkot kötöttem, bár ez csak a nyakának ad sálgalléros jelleget, alul nem látszik. De én tudom, hogy ott van.