Kalapácsával tüzesre vert gorombán, s belemártotta szívem a jéghideg patakba

Nem szeretem a varrógépeket. Biztosan vannak közöttük rendes, tisztességes, empatikus masinák is, de én ilyennel még nem találkoztam. A mostanival is konfliktusos, se veled, se nélküled kapcsolatban élek, nagy néha pedig megpróbálom rendezni a viszonyunkat. Amikor hosszú idő után leülünk egymással szemben, eleinte általában minden jól megy, hamar megtaláljuk az összhangot, s olyankor nem is értem, miért töltöttünk el ilyen hosszú időt egymás nélkül. Aztán egyszer csak észreveszem, hogy valami nem stimmel, valami felszínessé vált - olyan lazán hurkolódnak egymásba a szálak, hogy a kész varrást simán ki tudom húzni a anyagból. Vagy éppen fordítva, a masina bekeményít, megfeszül - ráncolódni kezd az anyag. Óvatos kézzel állítgatom a szálfeszességet, fent vagy lent, a hiba jellegétől függően. Egy darabig megy, aztán valamelyikünk elveszíti a türelmét: a szál pattanásig feszül és elszakad. Újrafűzöm. Óvatosan indítom a gépet, de megint szakad. Harmadszor is. Belátom, hogy a konfliktuskezelésnek ez a gyors, spontán módja most nem fog segíteni, sajnos le kell ásni az alapokig, elmélyedve a részletekben, úgyhogy szétszedem a hurokfogó házat, alaposan megtisztogatom a gépet, a legutolsó kis szöszt is kitörölgetem. Összerakom, befűzöm, óvatosan próbálgatom. Működik. Juhé, kezdhetjük újra a közös életünket, varrjuk tovább az anyagot. Kifogy a felső szál, pedig amióta leültem, még alig varrtam.... Gyorsan elő egy új cérnagurigával, befűzöm, indítok. Két hosszú varrásvonal után a cérna egy hangos csattanással újra elszakad. Az én türelmem se végtelen, rákiabálok a gépre, és otthagyom egy időre, hátha észhez tér. Egy idő után (ki vagyok neki szolgáltatva) visszasomfordálok, leszedem a lámpatakaró lemezt és ott is megtisztogatom, sőt - próbálok a kedvében járni - a biztonság kedvéért a bobin környékét is, megint. Egy hatalmas, kemény szöszcsomó esik ki valahonnan - ezek szerint megint megszabadultunk egy régi sérelemtől, hurrá. Varrok. Egy hosszú pántot varrok végig éppen, az elején bizonytalankodva, aztán egyre bátrabban, a végén már mosolyogva. Mikor a végéhez érek, akkor veszem észre, hogy a művelet egyharmadánál kifogyott az alsó szál. Nem, suttogom kétségbeesve, nem hagyhatsz cserben, ezt nem lehet! De, lehet. Csévélek, befűzök, mindjárt kész, mindjárt. És tényleg kész is lesz egyszer, de addigra már úgy érzem hogy a varrással töltött idő legnagyobb részét problémaelhárítással és javítással töltöttem, az idegeim pedig legalább olyan ziláltan csavarodnak egymásba, mint a rosszul befűzött alsó és felső szál. Nem, azt hiszem, a hangos rosszfiú varrógépek a csendes, nyugodt, derűs nőknek valók, én a magam részéről maradok inkább a kedves, hűséges fonalaimnál, akikkel ugyan néha unalmas az élet, de legalább kiszámítható.

Mert hiszen összevegyült a novemberi est hidegével bennem a lassúdan és alig oldódó szomorúság

"Egy hangot üt meg. Újra megüti.

Elsápadok. Azt mondja, itt az ősz."

A november bizony nem könnyű hónap, engem legalábbis joggal lehetne ilyenkor a Harúnnak is nekiszegezett  szemrehányással illetni: "Látod, ez a baj veletek, búvalbélelt városlakókkal: csak azt fogadjátok el valóságnak, ami ostoba, unalmas és nyomorúságos!". A halottaink emléke meg az emberek őszi rosszkedve hideg köddé tömörödik, ebben indulunk el reggelente, zötykölődünk a szürkeségben a zsúfolt buszon, ahol valaki egészen biztosan a nyakunkba köhög, és ha este a nyáron szokásunkká vált mozdulattal kitárjuk az ablakot, rögvest be is csukjuk a szmog beáramló bűze miatt. De néha, ha kisüt a nap, mégis a nyakunkba kanyarítunk valami meleget, és elindulunk, hogy találkozzunk a szürkékből kikacsintgató liláskékekkel, lássuk az eső után felsóhajtó mélyzöldeket, megszemléljük a meleg tea gőzének fáradt kacskaringóit, és egyre többet gondolunk arra, hogy nemsokára itt az Advent.

Maluka, egy hozzá nem igazán illő fonalból

Birth announcement

Mr. és Mrs. Kezi-Rokka örömmel tudatja minden kedves barátjukkal, rokonukkal és ismerősükkel, hogy családjuk egészséges, viruló ivadékokkal gyarapodott, akik szüleik nagy örömére mindkettejük külsejét és hajlamait is örökölték.

Ravelry

Ha belső csend nincs, bevárni azt, amit csak az idő hozhat meg

Az elmúlt, iskolakezdéssel, majd rengeteg munkával eltöltött hetekben kizárólag azért vettem a kezembe kötőtűt vagy horgolótűt - általában késő este -, hogy aztán kis sóhajjal le is tegyem szinte azonnal, és elmenjek inkább aludni. Végül annyira kiéheztem már a kézimunkás sikerélményre, hogy amikor végre sikerült valamennyit javítanom a krónikus alváshiányomon, nem voltam hajlandó folytatni a félbe-szerbe hagyott régebbi munkákat, hanem vettem a hétvégére két gombóc jó vastag Morbidone gyapjúfonalat azzal a kettős szándékkal, hogy egyrészt kipróbálom az újdonságot, másrészt sürgősen, egy ültő helyemben kész holmit állítok elő, és azután nagyon örülök majd az élménynek, hogy végre befejeztem valamit. Egy horgolt és egy kötött sapka lett az eredmény.  A horgolt mintáját már régen ki akartam próbálni, egyszerű volt, és gazdát is gyorsan talált a nagymama személyében.

 A kötött darab mintája egy évekkel ezelőtt vásárolt sapi, amit nagyon szeretek - azt próbáltam lemásolni, és igazán büszke vagyok rá, hogy egyetlen darabban, varrás nélkül sikerült előállítani egy simlis fejfedőt.

Részletek a Ravelryn

Szolgálati közlemény - update

Nem értem a Maluka mintáját. Nem értem.

Szegényke hiába várta, hogy formába lendítsem

Update: Az volt a baj, hogy túl erős volt a festékpatron az irodában, ezért a fordított szemeket jelölő kocka ugyanolyan színű lett a nyomtatványomon, mint a "nincs szem" jelölés. Lám, az se jó, ha túl jó valami.

Becsengettek, avagy: a nyugalom megzavarására alkalmas poszt, kizárólag az iróniára fogékony idegzetűeknek

Idén valahogy rajtunk ragadt az évkezdési hangulat, szeptember másodika óta naponta olvashatjuk a jobbnál jobb, vidámabbnál vidámabb, ujjongó híreket az iskolák, pedagógusok, diákok és szülők szép új életéről, ezeket ki-ki vérmérséklete, beállítódása (és a saját gyermekének helyzete) szerint fogadja, olvassa, írja, osztja meg és lájkolja (vagy nem). Sokan még vitázni, óbégatni, sőt átkozódni sem átallanak - az franczos bitangok! (Próbálok nyelvezetben is idomulni a múltba révedést manapság szinte kötelezővé tevő korszellemhez.) Ez mastani üdőkben magunknak illő és erkölcsös viselése igen kívánatos és becsült dolog, a viszálykodás pedig mindennemű korokban útálatos az erkölcsös ember számára. Hagyjuk tehát a viszályt, testvéreim, úgy mint a szabályokat és óbégatást is, nagyobb tekintet légyen a fő dolgokra, így a tisztességes nevelkedő leánygyermek oskolai öltözetjére. Mert megmondá bölcs Pázmány uram: nem tiltja Isten a tisztességes öltözetet; sőt akarja, hogy az asszonyok ékes öltözetben járjanak; de úgy, hogy szemérmetesen és józanon ékesgessék magokat. A nagy őszi ruhatár restauráció jegyében született tehát ez a praktikus, ám szemérmetes kis felső: jó időben könnyű, rövid ujjas, rossz időben alsóruházat feletti mellyeske.
S akik pedig az oskolák belső életi miatt aggodalmaskodnának, olvasgassák haszonnal tekintetes, nemzetes, nagyságos Széchenyi István gróf uram felette bölcs szavait az életrevalóságról (melyet bizony minden hatalmasságnak eszébe kellene vennie, mikoron a gyermekek nevelésinek módjairól bátran rendelkezik):

"Hogy nem a tanulás s tudományok mennyisége teszi az embert okossá, hanem azok megemésztése s jó elrendeltetése, azt nemcsak nálunk, hanem mindenütt nyilván tapasztalhatjuk; mert ha minden státusbeli embereket összeveszünk, többet találunk életrevalót – ki élni tud, s nemcsak városban, hanem minden helyzetben, s ilyen előttem az okos ember – azok között, kik könyvbűl soha nem tanultak, mint azok közt, kik igen-igen sokat, de rendetlenül tanultak s tudnak."

Minta: Wasabi

Fonal: DROPS Baby Merino

Új ökotermékek a kötés szerelmeseinek

Különleges megoldással segíti a japán Mikado cég legújabb terméke a kötés szerelmeseit: az innovatív eszközeiről híres, legfőképpen természetes anyagokkal dolgozó gyártó egy több funkciós, kis helyen tárolható, környezetbarát zoknikötőtű készletet dobott piacra. A több éves fejlesztői munka eredményeként a bármikor előkapható készlet színjelöléssel ellátott darabjai nemcsak könnyen kezelhető segédeszközei lehetnek minden kézimunkázónak, de használaton kívül játékra is kiválóan alkalmasak. A harmonikus színekben kapható készletet a fejlesztők szerint leginkább azok értékelik majd, akik a zoknikötőtűk meglovasítására és eltüntetésére hajlamos háziállatokkal élnek együtt. Az új termék a cég kiváló disztribúciós hálózatának köszönhetően szinte bármely játékboltban vagy bolhapiacon beszerezhető.