Fonal: Libikóka |
Kifordítom, befordítom
Valamikor késő ősszel egy olyan barátnőmnek szerettem volna ajándékot készíteni, aki szinte kizárólag fekete, fehér és fekete-fehér ruhákat hord - időnként egy kis pirossal vagy arannyal kiegészítve. A Barka kötősuli jutott eszembe, annak is a mackókötést oktató fejezete. Neki is láttam, hogy megtanuljam ezt az elsőre nagyon bonyolultnak tűnő mintát, és amikor kezdett kirajzolódni a kötés képe, a lányom rögtön kijelentette, ilyen nekem is kell! Így aztán ő is kapott fekete-fehér nyakmelegítőt, ami a dupla szál miatt extra meleg, a feketefehérség miatt meg extrán jópofa.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
De klassz! Jó ez a montázs is a kontrasztos színekkel és a macskával :).
VálaszTörlésEz eszméletlen jól néz ki! Milánnal az előtérben meg pláne! :)
VálaszTörlésMárta, köszönöm! A macska nem maradhatott le, ha bármi történik (pl. fényképezkedés) ott terem a dolgok közepében!
VálaszTörlésViru, ennek a darabnak előképe volt az a sál is, amit te kötöttél évekkel ezelőtt Daninak, emlékszem, engem már akkor elbűvölt ez a minta (meg az a sál), és most, hogy újra találkoztam vele, nem hagyhattam ki. :-)
Nem csodálom, hogy tetszett Annának... nekem is :)
VálaszTörlésZsófi, ugye neked is eszedbe jut rögtön legalább két-háromféle színpárt, amiből jól nézne ki? :-))
VálaszTörlésMost soroljam?;)
VálaszTörlés