 |
| Fonal: Rial Filati Merino Soft Minta: Tea with Jam and Bread részletek: Ravelry |
"És ez csak az első egy végtelen változás-sorozatban"
Vannak azok a pillanatok, amikor az ember egy sötét téli délutánon ül a fotelben, aztán hirtelen felnéz a könyvéből, mert szólítják, és nem hisz a szemének; vagy amikor az ember egy tavaszi reggelen felébredve még álmosan kisétál a napsütötte konyhába, odapillant a székre és elképed; vagy amikor az ember egy vasárnap este bemegy a fürdőszobába megmosni a kezét, és oldalt pillantva megdöbben - mert aki előtte áll a fotel mellett, vagy akit a konyhaasztalnál ülve megpillant, és aki a fürdőkádban áztatja magát, az egy idegen gyerek, ugyanaz és mégsem, valaki, aki az ő megszokott, jól ismert gyerekéből lett, egy új fiú vagy egy új lány, akit még nem ismer, mert csak abban a pillanatban ébred rá váratlanul, hogy az aprócska változások, amiket nap mint nap együtt éltek meg, összeálltak valami naggyá, valami mássá, ami miatt át kell alakítania a képet, amit magában őriz. "Hogy megnőtt ez a gyerek!" - gondoljuk ilyenkor, és megöleljük gyorsan vagy megsimogatjuk a fejét, elbúcsúzunk a régitől és üdvözöljük az ismeretlent, kötni kezdünk egy új pulóvert, és elmegyünk közösen fagyizni egyet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Így változnak napról napra és mi csak pislogunk, egyik ámulatból esünk a másikba.
VálaszTörlésIgen, én egyikből a másikba, te meg még a harmadikba és negyedikbe is... :-))
TörlésPont ezt és pont így élem át én is néha... De az a legszebb, amikor a néha már irritálóan kamaszodó fiú (vagy lány) pont úgy néz rád, mint az a pici baba annak idején :)
VálaszTörlésÓ, igen, ez is egy alapélmény!
TörlésJaj! Ez most nagyon riasztó így leírva! Aztán a férj képernyővédőjén felugranak még régebbi képek, és még nagyobbat lesel, hogy erre meg már nem is emlékszel...:(
VálaszTörlésInkább elgondolkodtató talán, mint szomorú ez. Izgalmas dolog újra és újra kitanulni egymást. :-)
Törlésez nagyon jó :-)
VálaszTörlés:-))
TörlésIgen , ez érdekes érzés .Egyszer az egyik barátommal voltam így .Ahogy ránéztem , valahogy a kölyökből felnőtt lett .Nem volt látható változás rajta , s mindez megmagyarázhatatlan .
VálaszTörlésA pulcsi pedig nagyon szép . :)
Köszönöm, Elinor!
Törlésamikor vártuk őket, meg amikor picik voltak és annyira édesek voltak előre sajnáltam, hogy lesz idő, amikor ez elmúlik és már hozzáférhetetlen kamaszok lesznek, de hál'Istennek nem, a változásuk mindig újat, érdekeset és jót hozott :)
VálaszTörlésklassz a pulcsi, nagyon energikus
Én is ugyanezt érzem, Ahama! A pulcsi pedig, a sötét sáv ellenére azért igazi focis darab, a Barcelona-színek adják az alapját, szóval kell is, hogy energiát sugározzon. :-)
TörlésA mieink még sokkal kisebbek, mégis kicsúszott valamelyik nap a számon, hogy bezzeg, amikor még háromhetesen elfértél a hasamon összegömbölyödve. Furán néztek rám, hogy mit érzelgősködöm. Amúgy a pulcsi is vagány!
VálaszTörlésMinél kisebbek, annál gyakoribb az ilyen felismerés, annál látványosabb lehet rövid idő alatt is a változás.
Törléselszállt , amit az előbb írtam :-(
VálaszTörlés...szóval, valami ilyesmi volt: többedszer olvasom ezt a bejegyzést, mindig megborzongok tőle. Attól, hogy mi anyák sokszor csak kullogunk a változás után, fejünket kapkodva, míg ők elnyargalnak öles lépteikkel :-) De ez valóban nem rossz, mert minden kor ugyanannyi örömet tartogat, legalább olyan szép megélni a családot nagyobbacska gyerekekkel, mint kisbabákkal, csak ... friss szemmel volna jó rájuk nézni minden nap, nyitottan a növekedésre, változásra...
Kíváncsi vagyok a fonallal kapcsolatos tapasztalataidra is!
Az biztos, hogy résen kell lenni, mert ha nem vagyunk ott velük testben-lélekben, akkor nagyon könnyű lemaradni; de az efféle ráeszmélések ettől függetlenül is rátörhetnek az emberre.
Törlésmicsoda gyönyörű színei vannak ennek a pulóvernek!
VálaszTörlés(a másik vonulatra nemszívesen gondolok, még mindig nehéz, pedig már azt hittem, nem)
Sőt, talán még nehezebb lehet, ha már nem látod őket nap mint nap. De te ezt is olyan szépen, sok humorral kezeled, Zaza.
TörlésSohasem felejtem el, az addig édes-kedves kisgyerek betöltötte a 10. születésnapját, és három napra rá kinyílt a...szája, és akkora po***fája lett, olyan szemtelen, hogy csak pislogtam...
VálaszTörlésSzép a pulcsi nagyon.
Na igen, ti előbbre jártok, van mit tanulnom... :-) Köszönöm, Anett!
Törlés