Kifordítom, befordítom

Valamikor késő ősszel egy olyan barátnőmnek szerettem volna ajándékot készíteni, aki szinte kizárólag fekete, fehér és fekete-fehér ruhákat hord - időnként egy kis pirossal vagy arannyal kiegészítve. A Barka kötősuli jutott eszembe, annak is a mackókötést oktató fejezete. Neki is láttam, hogy megtanuljam ezt az elsőre nagyon bonyolultnak tűnő mintát, és amikor kezdett kirajzolódni a kötés képe, a lányom rögtön kijelentette, ilyen nekem is kell! Így aztán ő is kapott fekete-fehér nyakmelegítőt, ami a dupla szál miatt extra meleg, a feketefehérség miatt meg extrán jópofa.

Fonal: Libikóka

További késő őszi kellékek

Egy fényképezésre teljesen alkalmatlan, hiszen napsütés nélküli, ámde éppen emiatt sapka- és kesztyűviselésre nagyon is alkalmas napon végre lefotóztam a gyerekek őszi felszerelését is. Anna azt kérte, hogy a sapka ne legyen nagyon lógós vagy bő, de férjen be alá az egész haja (ami már önmagában sem kis feladat, tekintve a haja hosszát és tömegét). Áron sapkájához a fonalakat az új kabátjának színei alapján választottam, a csíkozást pedig ő maga tervezte meg.


Anna szettje: Drops Fabel, minta: Barka kötősuli, Ahama leckéje, módosítva
Áron sapka: Libikóka


Meleg a hidegben

A régebben kötött kendőkhöz kézmelegítőket is kötöttem, mert a kezem fázós, kesztyűben viszont nehéz mobiltelefont kezelni vagy aprópénzt keresgélni. Az egyiket a narancssárga-zöld kendőhöz, az eredeti mintát több helyen megváltoztatva - hosszabbra kötöttem például a csuklórészt, hogy a sokszor jéghideg 19-es villamoson, kapaszkodás közben nyújtózkodva is melegítse azt a részt, ami a pulcsiból, kabátból kilóg.


Minta: Andrea'sMitts, változtatásokkal
Fonal: Barka Libikóka


A másikat pedig Anett fonalának a maradékából, egy kevés, színben hozzáillő Libikókával kiegészítve készítettem. Utóbbihoz nem volt mintám, de aki használta már Ahama jó kis leírását, annak ilyesmi nem is kell. A csuklórészre próbáltam odacsempészni a kendő rakott hatású lezárását, hiszen eredetileg amiatt választottam ki ezt a kendőmintát.

Fonal: Peony Anett, Libikóka

Valójában csapatmunka

Már régóta szerettem volna egy alap kardigán kötésmintát: lehetőleg varrás nélkülit, egyszerű vonalút, amit aztán majd tetszés szerint módosítva többféleképpen megköthetek. Ki is néztem egy Ankestrick-darabot, amit sokan sokféleképpen megkötöttek már, rövidebb vagy hosszabb ujjal, csíkosan, kétféle fonalból vagy egyszínűre hagyva, gomboláspánttal vagy anélkül. Ez aztán a jól variálható darab, gondoltam, pont ilyen kell nekem. A meglepetés akkor ért, amikor megérkezett a minta, és kifejezetten bonyolultnak bizonyult. Sőt, ijesztően bonyolultnak. Annyira, hogy nem is mertem fonalat vásárolni hozzá, inkább úgy döntöttem, hogy összeválogatok néhány motring maradék pamutfonalat, és kötök egy próbadarabot, mielőtt valami komolyabb fonallal próbálkozom. Mondhatnám persze azt is, hogy az alapdarabot újragondolva, a most divatos csíkos verzióban képzeltem el, méghozzá az azonos szélességű sávok szigorú rendjének izgalmas ellenpontjaként a keleti fűszerek csodálatos színeiben, ezért választottam a pisztácia, gyömbér, fahéj és ánizs árnyalatokat - de az igazság az, hogy a színeket nem tudatos választás rendelte egymás mellé, hanem az, hogy ezek maradtak meg régebbi munkákból.

Minta: Walnuss
Fonal: Barka Gilice és Bóbita



A leírást nem követtem teljes mértékben: lemondtam az imitált oldalvarrásról és az oldalán, valamint az ujjakon található húzásokról is. Így is nagyon kellett figyelnem, hogy az egyben kötött darabon a helyükön legyenek a különféle szaporítások és fogyasztások: a gomblyukakról például - nagy megkönnyebbülésemben, hogy végre a sor végéhez értem, ahol már csak a szegélymintára kell figyelni - rendszeresen elfelejtkeztem, így nem lett közöttük egyforma a távolság.  Nagyon tetszik nemcsak a "Contiguous sleeve" módszer és a húzott váll, hanem az alján, az ujjak végén és a nyakkörön alkalmazott lezárás is, ami nemcsak szép, de tartást is ad a széleknek, és talán megóvja őket a kinyúlástól is. A leírás egy adott pontján zsákutcába kerültem, ahonnan Márta vezetett ki, Zsófi és a Barka bolt kedves Lucája pedig zöld fonalat küldtek nekem, amikor pár méterrel a vége előtt kifogytam, nagyon szépen köszönöm!

Avar

A végére értem az Anett által festett, hatszáz méternyi gyönyörű őszi fonalnak: szép nagy, átkarolós kendő lett belőle. Meleg is, puha is. A leíráson annyit változtattam, hogy a "wildflower knot stitch" helyett is sima szemeket kötöttem, mert a színátmenetek agyonütötték volna ezt a mintát.

Fonal: Peony Anett
Minta: And So Are You

Szót fogadtam Mártának, és nem bántam meg

Szeretem ezt a könyvet, mert nem csak a zoknikötés alapjait tanítja meg, de azt is megértettem belőle, hogyan alakíthatom az egyes darabokat különböző lábméretekre és az olyan deviáns lábformákra, mint amilyen a lábmodelleken kívül mindenkinek van.


A zoknik küllemével nagyon elégedett vagyok, de a fonal tapintása nem igazán tetszik: a sok tiszta gyapjú meg pamutfonal után nekem az a 25 százalék polyamid még akkor is sok volt, ha tudom, hogy a tiszta gyapjú fonalból készült zokni kevésbé strapabíró.


Minta: Ahama könyve nyomán
Fonal: Drops Fabel