A fürdőruha maradványai meg mehetnek szépen a rongyoszsákba, hátha egyszer még jók lesznek valamire

Rutinosan válogatunk már kinőtt gyerekruhákat, mert minden évszakváltáskor több nagy zsákkal érkezik ilyen a házba az idősebb unokatestvérektől. Külön kupacokat alkotnak ilyenkor az átalakítás nélkül hordható, klassz darabok; másikat a varrásra várók (amelyeket egy kicsit be kell venni, le kell vágni vagy éppen kiengedni belőle); egy továbbit azok a szerencsétlenek, amelyek az ízlésbeli különbségeknek esnek áldozatul ("én ezt föl nem veszem!"), de minőségi gond nincs velük, ezért tovább adományozhatók; aztán azok, amelyeket már nem lenne ildomos elajándékozni, de nagyszerűen használhatók törlőruhának vagy pólófonalnak; és végül a rongyoszsákba se való kukáraítéltek. A legutóbbi transzportból különválogattuk a térden alul selejtes farmereket is, mert rátaláltam erre az egyszerű, képes tutorialra, és rögtön tudtam, hogy ezt muszáj lesz kipróbálnom. A lányom pedig azt is tudta rögtön, hogy a mi verziónkat horgolással kell díszíteni. Hogy ez most refashionnak vagy upcyclingnek számít szakszóval, azt nem tudom, de csinos újjászületése egy elborzasztóan ronda hímzéssel díszített (?) szárú, trapéz szabású farmernek.

Tekintetével követi a mozgó tárgyakat, főleg az élénk színűeket

Kánikulában az ember nem vállalkozik nagy dolgokra, de aprócskákra azért igen. Meiju felkérését olvasva például gyorsan lecsaptam a legkisebb, három hónapos babáknak való méret tesztkötésére (babaholmiból sosem készíthet eleget az ember, a babák rendíthetetlenek a megszületésben ezen a szép, kerek világon), aztán elővettem a hűs bambusz kötőtűimet meg a kedvenc pamut-gyapjú gombócaimból azokat a színeket, amiket nyári koktélban is szívesen meginnék, és  - hála a jól követhető, korrekt leírásnak - egykettőre el is készültem.

Ravelry