Én kiskertet kerteltem

Egy hetven lakásos társasház negyedik emeleti lakása nem kifejezetten alkalmas rá, hogy pótolja a kertet, ami gyerekkoromban mindig ott volt a közelemben - hozzászoktam, hogy a nagy bánataimat a barackfa tetejére cipeljem fel, onnét eregessem ki apránként a szélbe, a nagy örömeim édességét meg az eperágyás vagy a málnabokrok piros bogyói fölött csorgassam szét. Kutyául szenvedtem hát a téglafalak között, ahol a piacon vásárolt fűszernövények is mind elsorvadtak szép csöndesen, hiába kerestem nekik legalább egy alkalmasnak tűnő ablakpárkányt, mintha azt üzenték volna: nem adhatjuk meg neked, amit keresel. Évekkel ezelőtt hoztunk magunkkal egy csomag bazsalikommagot egy olaszországi útról, de nem mertem cserépbe ültetni, féltem, hogy ezeket a kis növénykéket se tudnám megtartani. Aztán egyszer kaptam egy csomagot, nagyon messziről, amiben virágmagok voltak, különféle válogatott virágmagok, és egy üzenet, hátha egyszer mégis el tudod ültetni valahol, és én sokáig őrizgettem gondosan a magokat, kitűztem a kis papírzacskót a bejárat melletti üzenőfalra, és valahányszor ránéztem, arra kellett gondolnom, hogy a távolban valaki bízik bennem, bízik abban, hogy egyszer meg fogom tudni teremteni a saját kiskertemet, és idővel a bizakodás pontosan úgy csírázott ki bennem, ahogyan aztán nyár elején a virágmagok, amiket nagy levegőt véve végre elültettem. A virágok után elvetettem a bazsalikommagokat, és mire azok is kihajtottak, addigra már olyan nagyra nőtt bennem is az eltökéltség, hogy vettem egy biokertészetben kamasz bazsalikomnövényeket is, hogy addig is legyen, amíg a mi kis csecsemőink megnőnek, meg majorannát, és háromféle paradicsompalántát is vettem, és ez a sok kicsi növény most mind ott áll a gangon, az ajtónk mellett, és napról-napra növekednek, sőt, pici paradicsomunk is van már, apró és zöld, de egyszer piros lesz és édes, és akkor leszakítjuk majd, megszagoljuk, négyfelé osztjuk, és jóízűen megesszük.

Köszönöm, Márta

10 megjegyzés:

  1. Ó Eszter!
    Ez olyan gyönyörű! (Máté Angi meséi jutottak eszembe róla).
    Meg aztán a magokkal teli csomagnál azonnal tudtam, hogy csakis Márta küldhette, és tényleg :-)
    Gyönyörű kerted van! És jó, hogy közben vágyakozhatsz is a kert után, a Kert után nagyon kell vágyakozni. Ha az embernek tényleg van párszáz négyzetméter, erről könnyen elfelejtkezik, nem vágyik már, pedig...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Esténként kimegyünk locsolni a gyerekekkel, üldögélünk kicsit a kövön a cserepeink mellett, beszélgetünk - varázslatos a növények megjelenítő ereje, az, ahogy néhány cserépben is meg tud bújni az Éden.

      Törlés
  2. "...nagy örömeim édességét meg az eperágyás vagy a málnabokrok piros bogyói fölött csorgassam szét."
    -De gyönyörűen mondod.
    Én a cseresznyefán töltöttem a júniusokat, aztán sok év múlva -már anyukaként- visszamentem a régi, elhagyatott kertbe, a cseresznyefán várt néhány szem, íze a múltból. Visszaemlékeztem, amire még kislánykoromban jöttem rá: A legfinomabb cseresznyeszemek azok, melyeket madár csípett, ág karcolt. Ha gyenge volt, elrothadt, de ha erős, annyi cukorral ápolta a sebet, hogy azoknál a kis ványadt szemeknél égvilágon nem volt semmi finomabb.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így igaz, ahogy írod, én is vadászom a sérült szemeket! És így van sok jó emberrel is: a legédesebb mosollyal sokszor azok tudnak odafordulni mások felé, akiket már megtépett a világ.

      Törlés
  3. :))
    Épp akartam mondani, hogy azokból a virágmagvakból, amiket két éve küldtél, és amit múlt évben ide-oda elszórtam, az egyik növény újra kihajtott, és idén már akkora, hogy a derekamig ér, s ahányszor elmegyek mellette, annyiszor jutsz eszembe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A nagymamáim kertjében is volt sok növény, amiket másoktól kaptak, és sose felejtették el, hogy melyik kitől van. Egy-egy kis magoncban, dugványban, hajtásban vagy a gyümölcsfák oltott ágában ott nyüzsgött a kertben az összes kedves rokon, rózsakertész ismerős és pletykás szomszédasszony. :-))

      Törlés
    2. Igen, ez olyan jó! A történetet hordozó növények, tárgyak... Nekem például kicsi szimpla, lila jácintjaim vannak, a hagymákat egy franciaországi karthauzi kolostorból hozta valaki ajándékba. Egyszerűek, semmikék, mégis minden tavasszal nagyon lelkesen beszélnek hozzám...

      Törlés
  4. Aha, a cserebere! És az öröm...

    VálaszTörlés
  5. de jó! :-) sok sikert a növényeidnek, kellemes nevelgetést, beszélgetést, Eszter!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm - a bazsalikomról szüretelve ma olyan, de olyan finom fokhagymás-bazsalikomos csirkesült készült, hogy csak na! :-)

      Törlés