A sárgarigók se járnak iskolába, a gyíkok se járnak, mégis egészen jól megélnek

Minden évben depressziós leszek, amikor elkezdődik az iskola. Szeretem a gyerekeim társaságát, különösen, ha sem őket, sem engem nem szorít semmilyen időkényszer vagy feladatteljesítés  - és mi másról kéne szólnia a nyári szünetnek (vagy legalábbis egy részének), ha nem erről: a nemszorításról meg a társaságról.
Manapság, ha egy terméket vagy szolgáltatást el akarnak adni nekünk, két kifejezést kiabálnak felénk nagy hangon: rugalmasság és a személyre szabottság (feltételekben, választható terméktulajdonságokban, ügyintézésben). Óvatlanul azt hihetnénk, hogy az egész világ (legalábbis a pénzért megszerezhető része) olyan ütemre táncol, amilyenben fütyüljük alá a dallamot, de elég egy pici egyéni (fizikai, szellemi, esetleg esztétikai) érzékenység, ami miatt nem felel meg a "kifejezetten az igényeinkre kifejlesztett, speciális" izé, ráébredünk, hogy a valóban szabad választásnak komoly gátjai vannak, és sokszor a mindennapos megszokásaink se alakíthatók kedvünk szerint, inkább úgy kell a sokféle kötelezettség és kényszerítettség közé betuszkolni őket, ahogyan a japán metró tömegsűrítő szakemberei tuszkolják be szegény utasokat a szerelvényekbe.
A nyárban, a szünetben tehát az a jó, hogy az életritmusunk sátorvasait végre nem oda cövekeljük, ahol éppen van hely a nagy zsúfoltságban, hanem oda, ahová valóban szeretnénk - ahol éppen elfáradunk, vagy ahonnan jobb rálátás nyílik a csillagokra -, hogy szabadon hurkolhatjuk szépséges mintákba a rendelkezésünkre álló időt, és a napokat kedvünk szerint színezhetjük együtt tarkára. Nem könnyű mindettől elbúcsúzni, úgyhogy bánatomban készítettem egy kicsi táskát, amiben elfér egy könyv, pénztárca és telefon az iskolaév tankönyvkupac nélküli, szabadabb napjain.

A szünet utolsó ajándéka a nyári napokra emlékeztető,
de egész évben hordható kistáska

15 megjegyzés:

  1. gyönyörűen hurkolt mintád és színei fantasztikusan összhangban vannak egymással. azért én kíváncsi lennék néhány praktikus dologra. bélelted? a pántját hogy csináltad? van egy félkész táskám, de elakadtam, mert nem tudom, béleljem-é vagy ne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Béleltem, méghozzá úgy, hogy merevítő közbélést is tettem bele, hogy jó tartása legyen. A pánt kispálcákból épül: kb. akkora láncszem sort horgoltam, mint amekkorára a pántot akartam (kicsit hosszabbat a felvarrás miatt), 4-5 sor kispálcával vastagítottam, és végül a láncszemsort összehorgoltam a legutolsó sorral, vagyis a hosszú, nyújtott téglalapot hengerré "csavartam". A férjem konferencákról hazahozott regisztrációs nyakbavalóinak (ID badge, magyarul sajnos nem tudom, mi a neve) a fém szerelvényeivel raktam össze a táskát meg a fület, éljen az újrahasznosítás. :-)

      Törlés
  2. Nagyon kedves, és vidám, nyarat idéző lett!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Már debütált az évnyitón, nagy sikerrel. :-)

      Törlés
  3. Én is a kismancsot figyeltem ki először :-D Pedig szuperjó a táska is, milyen érdekes, hogy én még ilyesmit soha nem horgoltam egyet se. Majd hátha eljön az ideje.

    VálaszTörlés
  4. Amilyen szépek a munkáid, legalább akkora élmény az írásokat is olvasni... mindegyiket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Anett, ilyen mesteri kézművestől külön jól esik a dicsérő szó!

      Törlés
  5. Gyönyörű lett a táska, igazi emlék... :)

    VálaszTörlés
  6. ó, ezt nagyon átérzem. bár, amióta nem szabadok a nyári szüneteim, kevésbé tudom megélni ezt a nagy nyári szabadságot. persze mindennel együtt még mindig sokkal lazább és rugalmasabb minden olyankor, mint suliidőben.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, más így, dolgozó szülőként, mint amikor kicsik voltak, de ahogy írod, már maga a tudat, hogy szünet van, könnyebbé teszi a napokat. A tény, hogy nem a leckét kell ellenőrizni, meg a fehér blúzt kivasalni, meg az ebédbefizetést nem elfelejteni, hanem jó moziműsort kinézni vagy kirándulást megtervezni, már az boldogító, akkor is, ha a megvalósítás munka utánra marad.

      Törlés
  7. A demokratikus rabszolgaság. Nagyon találó az Asterix és obelix Istenek otthonába ez a jelenet: https://www.youtube.com/watch?v=3oTSPITblss

    VálaszTörlés
  8. A meghatározás is találó, a filmrészlet meg megmosolyogtató. :-)

    VálaszTörlés