Lányos anyának lenni manapság elég nagy felelősség, gondoltam, amikor átfutottam azt a nőknek szóló újságot, amit már a lányom vásárol meg minden szerdán, és ugyanaznap belefutottam egy
cikkbe, ami egyrészt jóval árnyaltabban írja le a női szerepek ellentmondásosságát, mint a Nők Lapja összes riportja együtt, másrészt - szerintem helyesen - abból indul ki, hogy a feminizmus lényege ma már nem az, hogy a férfiszerepekért harcoljunk, inkább az, hogy nőként se kelljen folyamatos bűntudattal élnünk. Mert ugyanaz a szerep egészen máshogy áll egy férfin és egy nőn, máshogy bújnak bele és mindkettejüknek magukhoz kell igazítani azt. Hasonlóan ahhoz, ahogyan ugyanabból a mintából is egészen más pulóver születik egy
fiúnak és egy lánynak: más színeket választanak hozzá, máshol kérik szűkebbre hagyni és másutt szeretnék, ha bővítenénk rajta a kényelem érdekében.
- Olyan cuki vagyok ezekkel a helyes pattanásokkal a homlokomon! - mondta egyszer egy kiskamasz lány a tükör előtt billegve, én meg gyorsan elmormoltam egy fohászt azért, hogy mindig legyen majd mersze szépnek látni magán és másokon azt, amit egyébként tökéletlenségnek szokás mondani.
a képen semmi tökéletlenséget nem látok :-)
VálaszTörlés:-)) Hidd el, én se, sőt én még azokon a részeken se, amik a képen nem látszanak. :-)
TörlésCsinos pulcsi, remek cikkajanlo, koszi!
VálaszTörlésÉn köszönöm! :-)
TörlésKevés látszik a lányból, de abból is látni, hogy igen csinos darab, illik hozzá a szuper pulóver. Szépeket alkotsz, hiszen mindkettő a te kezed munkája :-)))))
VálaszTörlésKedves Kriza, jól esik, köszönöm! :-)
TörlésMinden írásodat öröm olvasni, minden kötésedet öröm látni!
VálaszTörlésKöszönöm, Anett, akkor már "csak" azt a hihetetlen improvizatív ösztönösséget kell elsajátítanom, amit te tudsz. :-))
TörlésIsmét egy nagyon találó analógia :).
VálaszTörlésNagyon klassz a lány, sztem van esélyetek, hogy ez az alapállás, ha talán néha kicsit be is árnyékolódva némi kamaszkori túlzott önkritikától, a későbbiekben is megmarad.
Enyém Eszter éppen a napokban fejtette ki, hogy örül annak, hogy olyan nagylánnyá vált, amilyeneket kiskorában példaképnek tekintett (és én együtt örülök ennek vele).
Az előző én voltam.
VálaszTörlésMegismerelek, még mielőtt Eszter nevét elolvastam. :-) Klassz lehet egy ilyen reflexív nagylány mamájának (is) lenni, és igen, én is úgy érzem, jó esélyünk van rá, hogy megtapasztalhassam. :-) Köszönöm, Márta!
TörlésÁáááá, elolvastam, fejemre borult! Ebben aztén minden benne van, és olyan megnyugtató, hogy a sors különös kegyéből ennek nagy részét sikerült megúsznom!
VálaszTörlésA pulcsi meg már megint nagyon sikerült, a fonalhoz is kedvet csináltál.
Persze, az ember igyekszik is elkerülni a csapdahelyzeteket, de azért jó látni így leírva is, még ha nem is szenvedünk minden tünettől. .-)
TörlésNagyon szép a pulcsi, (és a leány!) és megint milyen klassz, ahogy beágyazod egy gondolatba :-) - nagyon élvezem ezt! A cikket meg külön kösz, annyira jó, annyira találó...
VálaszTörlésIgen, engem is nagyon megtalált! Ki ettől, ki attól szenved inkább (vagy: hol ez, hol az bántja az embert a különféle életszakaszaiban), de ez a cikk igen jól összeszedi a lényeget. :-)
Törlésén nem mertem volna összerakni ezeket a színeket, pedig nagyon jók együtt!
VálaszTörlésÉn se mertem volna, a gazdája választott színeket. Az előző elképzelése még vadabb volt, de ahhoz hiányzott az egyik szín - így is két helyről kellett összevadászni a gombócokat.
Törlés