 |
| Ezt itt éppen a fiam legjobb barátjának a kishúga kapja |
Alszom, aztán ismét evezek*
Ki ne gondolta volna annak idején a suliban, hogy mégis, mi a fenének kell engem a kovalens kötéssel nyaggatni, mikor soha az életben nem leszek kémikus, és nem fogom használni a kémiát?! Aztán jön egy felnőttkori hóbort, az ember nekiáll mondjuk szappant főzni, és mégis csak elmélyed az állati zsírok, növényi olajok és lúgok érdekes világában. Mások meg, az igazi realisták, bosszankodva dobták félre a szöveggyűjteményeiket, mondván, csak érettségizzek le, és soha többé nem veszek a kezembe verseskötetet! - aztán az esküvőjük környékén lázasan keresgélik a megfelelő idézetet a meghívóra, később pedig a gyerekeiknek segítenek az Ágnes asszonyt biflázni. Az élet olykor nem várt feladatokat sodor elénk, néha olyasmit is, amiről azt hittük, hogy már soha nem lesz közünk hozzá. De a váratlan kihívások mellett szerencsére újra és újra felbukkannak a megbízható állandó teendők is, a biztonságot adó megszokások, amiket soha nem kell levenni a műsorról. Babapulcsit kötni például bármikor lehet, saját gyermeknek, unokahúgoknak, unokaöccsöknek, barátnők babáinak, unokáknak, dédunokáknak.
* Föníciai tengerészfohász
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tényleg így van :)
VálaszTörlésa kabátka annyira édes...
Köszönöm, jó lesz már benne látni a kis lurkót!
TörlésDe szép!
VálaszTörlésEgyébként én is így jártam, a kémiával is, meg annyi mással... tökjó, hogy régi kudarcos történetekből, iskolai sikertelenségekből lesznek harminc év múltán élvezetes sikerélmények... pedig, tényleg, ki hitte volna. A nem várt kihívásokban is az a jó, hogy ilyenkor is az derül ki, mennyivel többre vagyunk képesek, mint hittük.
VálaszTörlésNekem a matekkal volt hasonló élményem: az iskolában csupa kudarc, felnőtt fejjel meg kiderült, hogy szuperül megy, ha egy gyakorlati problémához kell.
TörlésAzt hiszem, értelek, már most tudom, mit kötök a barátnőm kisfiának első szülinapjára - szeptemberben. :) (azért még mindig várom az élet feladatát a másodfokú egyenletekkel kapcsolatban...:))))
VálaszTörlés(viszont Zsuzsival egyetértek, irtó jó a lappangó tudást előkaparni és használni!)
Teljesen igaz, ez a fajta sikerélmény nem írhat fölül minden egyes iskolai sikertelenséget később, de ha egy-kettő jut nekünk, már az is nagyon jóleső tud lenni. Az érzés, hogy lám, lám, nem én voltam a hülye, csak a körülmények / motiváció / érettség hibádzott. :-) Az ajándékhoz meg előre is sok sikert!
Törlésmilyen jópofa, hogy a gombok sokfélék :)
VálaszTörlésCsak te szúrtad ki, nekem ez a kedvencem ebben a kis pulcsiban! :-))
Törlésez már szinte Miss Marple-s szöveg! ;)
VálaszTörlésSőt, egészen olyan!
TörlésNagyon édes a kis kardigán ! A tanulás ...hát igen . Sok olyasmit tanultunk , ami abban az időben feleslegesnek tűnt , s bizony az is lett , sok olyasmit is ami aztán valamikor hasznosnak bizonyul .Az ember gyermeke mikor mibe vág bele :)
VálaszTörlésAz én életemben a gazdaságföldrajz az a terület, aminek a hasznosságát máig nem tudtam belátni. De még eljöhet az az idő.....!
Törlés